Mottó: A szép, ami érdek nélkül tetszik ( Kant )

SZENTTAMÁSI PAPSZT EDE ÉS LÁNYA, ILONA KUMLIK EMLÉKÉRE

A minap egy festőtől hallottam egy igen megszívlelendő fejtegetést. Nevezetesen, hogy a művészi alkotások rangi besorolása a kurátorok és a múzeum igazgatók úgymond hallgatólagos megegyezésén alapul. Véleménye szerint nincs jó, vagy rossz alkotás, nincs előrébbvaló, az ő kifejezésével élve: jó kép az, ami nem esik le a falról. Ő, mint mondta Amerikába úgy érkezett, mint itthoni sikeres festő. Ott senkinek nem kellett a művészete. Túl azon, hogy bizonyára a magyar egyfajta érthetetlen karakterrel érkezik, különösen a tengerentúlra, a fő gond mégsem ez. Míg itthon a festő ismerősei, megbecsülői és vásárlói érezték képei mögött életének a történéseit, így látták azt képein is. A múltunkat, történelmünket nem ismerők számára a megfestett kép személytelen, technikát, ecsetkezelést, miegymást jelent, nem életet és sorsot látnak benne. Így tehát személyes élettörténetük alapján, néhány képet, rövid sorstörténetekkel mutatok be az érdeklődőknek, a "számomra szép képek galériájában".

--- Papszt Ede ---

Nekem akkor Ő idősnek tűnt, mikor is megismertem vele 1957-ben. Polihisztor volt, ma már pontosan látom és talán a sorsverések sokaságának ellensúlyozására, festette ezeket a szép, harmonikus csendéleteket. Tizennyolc évesen baleset folytán teljesen siket lett, tanárnőt vett feleségül, fiúgyermekük a háborúba veszett. Gépészmérnök volt, kiváló méhész -anyakeltető, angolul olvasó, németet szájról értő-beszélő, teljes Ember volt.
Mostanság néha rácsodálkozom, hogy ennyi szenvedés és küzdés után is, hogy volt készsége, vágya ilyen szép képeket hagyni ránk. De köszönöm.
André Kertész és Papszt Ede találkozása

Ilona Kumlik--- Ilona Kumlik irodalmi munkássága

Icó néni, aki Ausztráliából Ede bácsi lányaként formába önti régi emlékeit, Vili bácsit, akit én is ismertem és most bronz szoborba öntve látom, a lényeg pont meg van fogva. Nagy lába volt, életélvező, duhajkodó, de átlátszó, tiszta ember!  Milyen jó ekkora távolságot és a kort - - hisz Icó Néni 1919-ben született -  áthidalni ezekkel az alkotásokkal. Sok szép emléket hagyott maga után, igen érzékeny finom lélek volt.
Utolsó, kedves telefonját halála előtt egy héttel kaptam. Nagy örömöt okoztam, hogy Édesapja, felejthetetlen emlékű öreg barátom, egy 40 évvel ezelőtti, a Méhészet című szakfolyóiratba írt cikkét elküldtem neki. Itteni idő szerint 10 óra körül hívott és őszinte lelkesedéssel köszönte meg ezt a különleges meglepetést.
Örülök, hogy halála előtt egy héttel meglepetést tudtam szerezni. Már korábban is sok emléket küldtem szülei maglódi életével kapcsolatosan, amit nagyra értékelt.

Hiányozni fog, kedves értékes levelei, kéthetenkénti telefonjai, szerettük egész családom. Szép kort ért meg, értékes életet tudhat maga mögött, kiváló szellemi képességei voltak élete végéig.
Mindent elrendezett, szobrait és művészeti könyvtárát a Szent Benedek kolostorra hagyta ahol állandó kihelyezést, nyernek alkotásai. Arról is gondoskodott, hogy azok elhelyezése miként történjen, lefotózta az általa legjobb elhelyezést, amit segítője Vörös Zsuzsa valósított meg, az alkotások végleges kiállítási helyén.

Temetéséről is rendelkezett, gyászmisén lesz felravatalozva, a mise végén kérte a magyar Himnusz eléneklését is. Hamvait abban a templomkertben szórják szét ahová, szeretett férje hamvait is kerültek.

Már régóta dédelgetett tervem, hogy Édesapja és az Ő emlékét megőrzendő alkotásokat honlapomra beszerkesztetem. Ezt mindenképpen, ha már Ők ketten a felhőkből is nézhetik, szeretném megvalósítani. 

Emlékezés Ilona Kumlikra (Papszt Ilonára), válogatás szobraiból, írásaiból, levelezéseiből

--- Kondrak Károly --- Megemlékezések Kondrak Károlyról

Kondrak Karcsi óriási történelmi ismereteivel lepett meg bennünket. Egész életét  úgynevezett "Románia"  betegségben élte végig, a száz házak festője. Sajnos a kitelepítések, az államosítások az ő kőfaragó üzemüket is elérte és a  Securitate emberei  által megkezelt vesékkel a  magyarok pusztulásáról micsoda képeket is festett, mint a " A Hívők elmentek a templom megmaradt". No és a tépett virágai, sosem akkor festette őket - emlékszem rá - amikor azok pompájukban voltak. Tépett sors, tépett élet, tépett virágszirmok a képeken. Látszik a sorsa képein, mint egy ujjlenyomat. A kiváló szobrász Tavasz című márványszobrát is láthatják a Nagybányai Múzeumban, de több alkotása látható Bukarestben és nem utolsó sorban a  Magyar Nemzeti Galériában is.

--- Matyinkó Margó ---

Minden erejével, lekötött közgazdászi hivatása ellenére is égész életében művészetet pártoló ember.  Férje, Kondrak Károly mellett szükség volt a mindennapok megélésére is, amit az Ő önfeláldozása biztosított. Sokáig érlelődött benne a saját festészeti álma, a számára fontos értékek megjelenítése. A sok hétköznapi küzdelem után a harmónia keresés látszik képein.

--- Németh György ---

Azt mondják, jó alföldi festő volt. Egy emlék, hogy a két képből egy tarisznya volt varrva és apám ezt, mint tanító elmenve a gyerek szüleihez a tanyára, egy bőr táskára elcserélte. Jó harminc év múlva lett berámáztatva, mivel addig nem volt rá pénzük. A szélein jól látszik ma is az összevarrásuk nyomai.

Ha ezek után még valakinek van türelme:

Valójában igaza lehet ennek a festőnek, ha az ember visszagondol a vásárolt tárgyaira, nem csak is a tárgy, hanem a vásárlás élménye, története, izgatottsága teszi teljessé az érzést, a birtoklás élményét még egy hétköznapi tárgy vásárlása esetén is. Hát még egy "felesleges" kiadás, kép, szobor esetén - megéri? - nem értek hozzá - több lesz az ára? - mindegy, hiszen nem is akarom eladni.  Akkor meg minek, haszna nincs - vetődik fel az emberben.
Birtokba vétel, mert megszerettem, fontos lett számomra. Milyen jó annak, akinek személyes kötődései vannak tárgyaihoz, mennyivel mélyebben, múltbélibben kötve van az alap gyökerekhez és ehhez a valósághoz.

A további képek, tehát már nem ennyire közvetlen emlékűek, de számunkra sok utánajárást és új ismeretek örömét adták. Egy példa, sosem gondoltam volna, hogy Baktay Ervin, aki a Ramajana eposz lefordításában is részt vett, az Indiai Követségen tiltakozott és igen fontos közbenjárást végzett 1956 ügyében.

Művészi megítélésben nincs lent, meg fent, szép ami érdek nélkül tetszik.

2009-09-16